Kutyáink és macskáink etetéséről sokféle szempont alapján lehetne írni: nyers etetés, házi koszt, száraz táp, nedves táp, drágább vagy olcsóbb táp, hányszor, hogyan és mit adjunk nekik enni…
Mi most azonban azokat a szempontokat szeretnénk áttekinteni, amiket állatorvosi szemmel kiemelkedően fontosnak tartunk, mert élettani vagy etológiai, szakmai tényeken alapulnak.
És pont ezért érintenek mindenkit, akinek Gazdiként kutyája vagy cicája van.
A takarmányozás szerepe a különféle betegségek kialakulásában vagy kezelésében
Az előbbiekben már áttekintettük, hogy milyen veszélyei lehetnek, ha hagyjuk cicánkat csak egyféle ételt elfogadni, vagy ha túl „koncentrált” táppal etetjük nagytestű kutyánkat. Ám Kedvenceink takarmányozásának orvosi szempontból ennél több aspektusa is van.
Először is, fontos azt leszögeznünk, hogy ha bármilyen okból takarmányváltásra kényszerülünk, akkor azt, ha lehetséges, tegyük fokozatosan, hogy kutyánk vagy macskánk bélflórája is alkalmazkodhasson a megváltozott takarmányhoz, és ne jelentkezzenek nála gyomor-bélrendszeri panaszok.
Az elhízás nemcsak korunk emberének népbetegsége, hanem sajnos éppúgy Kedvenceinké is. A hormonális hajlamosító okokon (pl. pajzsmirigy alulműködés) kívül a túlsúly igazi oka a szükségesnél több energia bevitel. Gazdiként sokszor elfelejtjük, hogy a kifejlett Kedvenceink, az ivartalanított kutyák vagy cicák, vagy éppen a már nem fiatal négylábúak energia igénye sokkal kisebb, mint a kölyköké. De elhízáshoz vezethet az is, ha a napi etetésen túl sokszor kapnak jutalomfalatot Kedvenceink vagy épp az asztalunknál koldulnak sikeresen. De vannak olyan falánk négylábúak is, akik hiába kapnak elég mennyiséget és minőséget enni, sikerrel hitetik el velünk, hogy ők még éhesek. Egy a lényeg, az elhízás mindig a Gazdi felelőssége – vagy épp felelőtlensége -, hiszen egy Kedvenc sem nyitogatja titokban a hűtőajtót.
Az elhízás következményei kifejezetten súlyosak lehetnek, mert a túlsúly minden esetben szó szerint nagyon megterheli az ízületeket, kialakítva vagy tovább rontva a mozgásszervi kórképeket, cukorbetegséghez és különféle máj- és/ vagy keringési betegségekhez vezethet.
A megfelelő takarmányozásnak a fogágybetegségek megelőzésében is szerepe van. A foglepedék már néhány órával az etetés után kialakul a fogak felszínén, erre egy olyan Kedvencnél sokkal nagyobb esély van, aki előtt egész nap ott az étel, és akkor ehet belőle, amikor ő akar. A foglepedék és fogkő elleni küzdelemben fontos szerepe van annak is, hogy a kutyák vagy cicák szilárd takarmány rágásával tisztíthassák meg fogaik felszínét. Ezért, ha egészségi állapotuk lehetővé teszi, erről is gondoskodnunk kell, ezért nem ajánlott kizárólag konzervvel vagy nedves táppal etetnünk Kedvencünket.
Bármennyire is meglepő, állatorvosként kifejezetten fontosnak tartunk egy látszólag egyszerű dolgot, mégpedig azt, hogy a Gazdik szoktassák arra rá Kedvenceiket, hogy egyék meg az eléjük tett takarmányt, ne válogassanak.
Ugyanis kutyáink és macskáink ragadozó életmódjából következik, hogy idős korukban gyakran jelentkeznek náluk különféle máj- és/vagy vesebetegségek, amikor is a terápia nélkülözhetetlen része, a gyógyulás vagy az állapotromlás elkerülésének egyik kulcsa a megfelelő diétás tápok etetése.
Ugyanilyen fontosak a különféle állatorvosi tápok a cukorbetegség vagy a különféle hólyagkövességek esetében is. Ezeknél a betegségeknél nem érhető el javulás vagy szinten tartás a megfelelő, ellenőrzött diéta nélkül.
A mi ételeink, amik veszélyesek Kedvenceinkre
A csokoládéban lévő teobromin és koffein már nagyon kis adagban is mérgezést okozhatnak kutyáinknál. A toxikózis tünetei a következők: szapora szívverés, alacsony vérnyomás, szívritmus zavarok, izgatottság, görcsroham, gyengeség, kóma és halál. Egy 7 kg testsúlyú kutya nagyjából 450 g tejcsokoládé vagy 110 g étcsoki elfogyasztása után elpusztulhat, akár 12-36 órán belül. Ellenszer nincs, csak tüneti kezelés.
A másik nagy veszélyt a nyírfacukor (xilit, xilitol) jelenti. A nyírfacukrot egyre gyakrabban használjuk cukor helyett, mert a cukorhoz képest nagyon alacsony a glikémiás indexe, a szénhidráttartalma is kisebb, és szinte alig vált ki inzulinválaszt. De amíg nálunk legfeljebb hasmenéses tüneteket okozhat mellékhatásként, kutyáknál és vadászgörényeknél fogyasztása könnyen elhulláshoz vezethet. Ezekben a fajokban a xilit felvétele után 30-60 perccel az inzulinszint az emberrel ellentétben nagyon megemelkedik, a vércukorszint ennek hatására lezuhan (hipoglikémia). A súlyos, akut májkárosodás tanulmányok szerint 9-72 órán belül alakulhat ki. A tünetek a következők lehetnek: hányás, hasmenés, levertség, kóválygó járás, izomremegés, görcsök, kóma. Később a májbetegségre utaló tünetek jelennek meg: hányás, hasmenés, sárgaság, véralvadási zavarok (véres hányás, fekete bélsár, bevérzések a bőrön). A hipoglikémia kialakulásához egy 10 kg testsúlyú kutyának csak 1,5 g (kb. fél kávéskanálnyi) xilitet kell megennie. A májkárosodás kialakulásához a tanulmányok 1,4-20 g/testtömeg kg nyírfacukor szükséges, a különböző adatok az állatok nagyban eltérő egyedi reakcióiból adódnak. A xilit nagyon hamar (30-60 percen belül) felszívódik, így az állatokat minél hamarabb állatorvoshoz kell vinni, mert a gyógyszeres hánytatásnak csak ebben az időintervallumban van értelme. Ellenszer itt sincs, csak tüneti terápia, egy felmérés szerint azonban még orvosi kezelés mellett is 63%-os az elhullás.
Fokhagyma és hagyma: vegyületeik felszívódva károsíthatják a vörösvértesteket. Kutatások szerint kutyáknál 15-30 g/ttkg (japán fajták érzékenyebbek!), cicáknál már 5 g hagyma/ttkg már klinikailag mérhető hematológiai eltéréseket okozhat!
Szőlő és mazsola: kutyáknál és macskáknál is halálos kimenetelű veseelégtelenséget okozhat, 20 g szőlő/ttkg, 3 g mazsola/ttkg.
Baromfi csöves csontok, halszálka: lenyelve átszúrhatják az emésztőszervek (nyelőcső, gyomor, bélrendszer) falát, akut, akár életveszélyes állapotot is okozhatnak.
Nyers sertés vagy vaddisznó: a hazai sertésállomány mentes az Aujeszky-kórtól, ám a vaddisznók hordozhatják ezt a halálos, gyógyíthatatlan betegséget, aminek a másik neve a sokatmondó álveszettség. Ezért soha, semmilyen körülmények között ne adjunk Kedvenceinknek nyers, hőkezelés nélküli sertés- vagy vaddisznóhúst (belsőséget, vért, stb.) A füstölés sem hőkezelés, ezért az így tartósított húskészítmények (kolbász, sonka, stb.) is nyersnek számítanak!
Só, bors, paprika: Kedvenceinknek nincs szüksége olyan mennyiségű sóra, mint ami a mi ételeinkben van. A túlzásba vitt só hányást, hasmenést okozhat, de a bors és paprika is irritálhatják a bélrendszert, akár hasnyálmirigy gyulladást is okozhatnak.
Kapcsolódó cikkeink:
Comments